Pamut fehér

Az ünnepi terítő fehér volt,
akár a pamut virága…

Most
a rajta heverő
maszatos kristálypohár tartalma
az abroszszövetbe szivárog.

A háttérben:
valahol felzokog egy ajtó,
halk szavakat suttog az ablak,
borpocsolyában mártózó hálóköntösét
enyhe szél lengeti.

Az előtérben megint:
Minden mi eddig szűzi fehér volt,
Most egy festő vászna.
Kését mélyen belevájja
Égő sebet tép fel rajta..

A festék ma
bor, vagy vér lesz,
még magam sem tudom,
Egy azonban bizonyos

Az ünnepi terítő többé már nem lesz fehér

2014. tavasz