Instant állapot

Azok a barnás gombolyagok 
héjban rejtőznek.
Szemed ma már elárulna,
csak játéka a fénynek.

A napok vállunkon elnyúltak,
mint a horgolt pelerin.
S közben régi, magányos
életünk barnuló levélkéit
szétfújta a szél.

A szobánkban ma
így vegyül el
ez az instant állapot.
Mint gőzölgő teába,
Beleszagolok, 
de szemüvegem
csak homály lepi el.

Tükreidre vetített
képek közt keresem magam.
S van az úgy is,
hogy semmi sem érdekel
csak füledbe súgom:

 Ne húzd fel a redőnyt
még aludni akarok.

2014. tavasz