a szavak
megtorpannak a szád szélén
látom ahogy
visszafordulnak
és
begubóznak a kamrák zugaiba
egy
ottfelejtett emléket nyújtasz át
beszúrom
a polcra pilinszky mellé
elégetünk
mindent
csak
kiszáradt gallyak a tűznek
parázsban narancssárgán
izzik az
arcod
szellőben
hintázó lampion
mely eltünik
a füstben
most felgyújtunk
mindent
az utolsó
fényképig
hogy holnap
hiányozzon
mindaz
mi tegnap elégett
2018.4.10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése