2016. szeptember 20., kedd

Letépve



és te csak ragaszkodsz
a felületekhez
a bőrömhöz a szőrszálakhoz

behunyt szemmel
téplek le magamról
mint egy beszöszösödött
kétnapos ragtapaszt

percekig
csak a sápadt heget
vizsgálom

megfonnyadt struktúrák
fehérített pigmentek
légszomjas pórusok
és egy levakarhatatlan ragacs

újra és újra beletapad
az ajkad


2016. szeptember


2016. szeptember 3., szombat

hézagok


leheletedből veszek levegőt
ágy sincs
mely enyém lenne
a szappan kisiklik a markomból
lecsorbul
egy idegen kád peremén

reggeli vérző repedés
az ajkamon
radírmorzsák alatt
elillanó éjemlékek
a falban hézagok
belesek
ujjaddal eltakarod


2016. szeptember